Ilyenkor olyan arcpirító dolgokat követek el, mint például a legeslegutolsó pillanatban kikapom apró kezéből a szemetesből kigubizott hajlakkos flakont, amivel épp alaposan szembe készül fújni magát, vagy a fém fejmasszírozót, amit nagy lelkesen a lámpába/konnektorba készül beledugni. Szerencsére még nem elég ügyes hozzá.
- Te meg hisztikirálynő vagy - ennyiben maradunk. Otthagyom. Két perc múlva már dugja is az orrom alá a legújabb puzzle-dobozát:
- Kirakjuk?
- Hát persze. Gyerünk! - mert végtére is: egy tündér.
3 megjegyzés:
:)))) Hűű, de ismerős :)
:)
És ez a bájos cica hol szerepel a történetben?
Megjegyzés küldése